2017. júl 05.

Zrínyi Miklós élete, Szigeti veszedelem elemzése

írta: Atak
Zrínyi Miklós élete, Szigeti veszedelem elemzése

Zrínyi Miklós

jan_thomas_portrait_of_miklos_zrinyi.jpg

  • A magyar barokk kiemelkedő alakja.
  • Politikus, hadvezér, költő.
  • A központosított királyi hatalom híve és lelkes szószólója.

 

Korán árvaságra jut, gyámja a király és Pázmány Péter.

A grázi jezsuita kollégiumban tanult.

1646-ban feleségül vette Draskovich Mária Eusébiát, majd korai halála után újranősül (1652); második felesége Löbl Mária Zsófia.

A család birtokai védelmében állandó harcot folytatott a törökkel. Látta, hogy a Habsburg elnyomás a török elleni harcot is akadályozza, ezért 1646-ban tábornok lett, 47-ben a király horvát bánná nevezi ki, de Zrínyi szembefordul a bécsi udvarral, nemzeti pártot szervez. A haladó magyar erők támogatása ellenére megakadályozzák nádorrá választását. Az udvar tiltakozása ellenére önálló katonai akciókba kezd, felépíti Új-Zrínyivárat, visszaveri a török támadását. XIV.Lajos /francia király/ támogatását kéri Habsburg-ellenes terveihez.

 

Irodalommal csak mellékesen foglalkozott. Hírnevét hadvezéri tudásának tulajdonította /”Nem írom pennával, fekete téntával; de kardom élivel, ellenség vérivel az dicső hírnevem."/. Pedig azzal írta. A hadvezérről alig lenne néhány sor történelemkönyvben, de mint író: örök.

Legismertebb műve a Szigeti veszedelem című eposza, megírása után Zrínyi már csak prózai politikai értekezéseket írt. Zrínyi prózai műveiben a barokk elemek sohasem zavaróak, a díszítettség sem cifraság. Ilyen művei:

  • A Tábori kis tracta, melyben egy állandó hadsereg szervezéséről, létszámáról, felosztásáról, ellátásáról szól.
  • A Vitéz hadnagy című munkája nem egységes értekezés, hanem több száz rövidebb-hosszabb elmélkedés-gyűjtemény az ideális hadvezér személyéről, illetve a hadvezetés különböző kérdéseiről.
  • A Mátyás király életéről való elmélkedések című tanulmányában Mátyás alakjával a nemzeti uralkodó típusát akarta bemutatni, aki példát mutatott egy erős, független, centralizált magyar állam kiépítésére.

Zrínyi sejtette, hogy a Török Birodalom újabb nagyszabású hadjáratra készül Magyarország ellen.

  • Az török áfium ellen való orvosság szenvedélyes hangú vitairat, melyben változatos hangnemben (kétségbeesés, reménykedés, nemzeti szégyen, büszke öntudat), de logikus és ellenállhatatlan érveléssel vezeti az olvasót az állandó nemzeti hadsereg megteremtésének gondolatáig. Hangot ad meggyőződésének, hogy a törököt külső segítség nélkül kell kiűzni, ha igazi függetlenségre törekszünk.
  1. november 18-án, egy szerencsétlen vadászat során egy felbőszült vadkan áldozatául esett.

 

Zrínyi Miklós halhatatlanságát biztosító nagy műve a Szigeti veszedelem, mellyel meghonosítja a magyar költészetben az eposzt.

peter-krafft_zrinyi-miklos-kirohanasa_2.jpg

 

1645/46 telén vetette papírra dédapjának hősi történetét, az 1566-os kirohanást.

Az eposz kellékei:

  • segélykérés,
  • témamegjelölés,
  • seregszemle,
  • epikus hasonlatok,
  • isteni beavatkozás,
  • eposzi /állandó/ jelzők,
  • időmértékes verselés /hexameter/.

 

A valóságosan ábrázolt cselekményt mitikus magasságba emeli. Mintái elsősorban a klasszikus eposzok voltak ennek ellenére, a csodás mitológiai elemek a keresztény vallásból származnak.

A segélykérés múzsája Szűz-Mária. (Nem görög istennő.)

Zrínyi az eposz kezdő énekében Isten szavaival, Szuliman beszédével és a budai basa levelével a magyarság vétkeit sorolja fel; a feudális anarchia nemzetvesztő bűneit.

Isten büntetése a török pusztítás.

Az eposz hőse azonban kivétel, más, mint a magyar urak. Szigetvár kapitánya a kereszt előtt térdepel, Krisztus hűséges katonája, akit az Isten mártíromsággal tüntet ki.

Szigetvár a romlott, feudális anarchiában szétzüllött országnak mindenben az ellentéte:

  • szilárd egység,
  • vitézi hősiesség,
  • erkölcsi emelkedettség uralkodik,
  • s kitűnő vezér áll a maroknyi csapat élén.
  • A védősereg a legjobb harcosokból áll.

Az erkölcsi fölény megtöri az óriási létszámú, aljas indokból harcoló török sereget. Az ellenség szétzüllésével párhuzamosan a magyar sereg is elvérzik. Szulimán kénytelen elismerni a vereséget, beleegyezik a sereg elvonulásába.

Egy sorsdöntő véletlen azonban visszatéríti az eseményeket a történelmi realitásokhoz. A törökök elfogják a védősereg postagalambját, s kiderül, hogy alig ötszázan maradtak, többségük sebesült. A vár nem képes több rohamot kiállni. Az utolsó nagy támadásba pokolbeli szörnyetegek és angyallégiók is beavatkoznak. Az égő várból Zrínyi kitör embereivel, s megöli Szulimánt is.

A magyarok mind egy szálig odavesznek, Zrínyi mégis győztesként mutatja be őket, amikor angyalok szállnak alá a hősök lelkéért, s viszik őket a mennyországba.

A mű történelmi forrásként nem alkalmazható, mert az író nagy szabadságot enged magának a cselekmény leírásában.

Zrínyi, aki maga is katona volt, csatajeleneteit realisztikusan ábrázolja; nyers fájdalom, jajgatás, ordítozás vegyül bele. A végső küzdelemben azonban megszűnik a zűrzavar, harci kavarodás. A halál ünnepélyes csendje veszi körül a küzdőket.

Az eposz figyelmeztető célzata: a szigeti vitézek kiemelkedő erényeivel megmenthető az ország, a törököt ki lehet űzni. A mű kiemelkedő jellege miatt nemzedékeken át elszigetelt maradt, kora alkotásai színvonalát meg sem közelítették.

Szólj hozzá

irodalom gimi műelemzés eposz Zrínyi rövid életrajz Szigeti veszedelem eposzi kellékek