A trójai mondakör

A trójai háborúhoz a hagyomány szerint Thétisz istennő és Péleusz király lakodalmán kitört viszály vezetett. A szépséges istennő kezéért korábban istenek versengtek, Zeusz is beleszeretett Néreusz tengeristen leányába. De Prométheusz jóslata szerint Thétisz születendő fia apjánál is nagyobb hatalommal fog rendelkezni. Zeusz ezért Péleuszt, Püthia halandó királyát jelölte ki Thétisz férjéül. Kheirón, a kentaur barlangjában tartották a menyegzői lakomát. Istenek és földi halandók voltak a meghívottak között, csak Eriszt, a viszály istennőjét nem hívták meg. Bosszúból Erisz a Heszperiszek kertjéből szerzett aranyalmára ezt a felírást karcolta:

„A legszebbnek”,

és a lakodalmi vendégsereg közé gurította. Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité egyaránt igényt tartott az almára. Zeusz nem vállalta a döntőbíró szerepét. Az istennőket Hermész vezetésével az Ida hegyén pásztorkodó Parisz királyfihoz küldte: döntse el ő mint a földi férfiak legszebbike, hogy melyikük a legszebb.

Parisz választása:

• Héra azt ígérte Parisznak, hogy az élők között a leggazdagabbá és Ázsia urává teszi, ha neki ítéli az almát.
• Pallasz Athéné biztosította afelől, hogy az emberek között a legokosabbá teszi, ha a döntés neki kedvez.
• Aphrodité a legszebb földi asszonyt, Helenét (Menelaosz spártai király feleségét) ígérte Parisznak, ha ő nyeri el az aranyalmát.

Parisz Aphroditét választotta, s bár az istennők korábban megígérték, hogy elfogadják az ítéletet, a sértett Héra és Pallasz Athéné roppant haragra gerjedt. Elhatározták, hogy Trójának pusztulnia kell, tervük végrehajtásához pedig Zeusztól vártak segítséget.

Időközben fény derült Parisz származására: Parisz Priamosz trójai király és Hekabé fia volt, akit azonban egy jóslat miatt, miszerint pusztulást fog hozni a városra, születése után kitettek egy Trójához közeli erdőbe. Először egy nőstény medve, később pásztorok nevelték. A szépséges ifjú erejével és bátorságával kitűnt társai közül. Oinóné a legszebb nimfa szerelmével ajándékozta meg. Miután visszatért Priamosz udvarába, testvérei mind Laokoón-szoborcsoport házasemberek lévén, napról napra unszolták Pariszt, válasszon magának feleséget. Ő arra hivatkozott, hogy Aphrodité választottját veszi majd feleségül. Az istennő nemsokára be is váltotta ígéretét. Spártában váratlanul pestisjárvány tört ki, és a delphoi jósda szerint csak az vet véget neki, ha az emberek héroszoknak kijáró áldozatot mutatnak be. Menelaosz, hogy teljesítse a kérést, Trójába utazott, ahol a kérés teljesítéséhez Parisztól kapott segítséget. Parisz viszonzásul meghívatta magát Spártába. Menelaosz hatalmas lakomát és ünnepséget rendezett a Spártába érkező Parisz tiszteletére, aki megsértve a vendégjogot, Aphrodité segítségével elcsábította Helenét. A gyanútlan Menelaosznak néhány nap múlva el kellett utaznia, így vendégét felesége gondjaira bízta. Parisz kihasználva a kínálkozó alkalmat, megszöktette Helenét, s magával vitte a palota kincseinek nagy részét is. Amikor Menelaosz hírül vette Parisz tettét, testvéréhez, Agamemnónhoz fordult segítségért. A legenda szerint ugyanis amikor Helené kezéért versengtek a kérők, Tündareiosz spártai király, Helené apja megeskette a jelölteket, hogy tiszteletben tartják leánya választását, s ha valaki megsértené a házasság szentségét, közös erővel vesznek majd elégtételt. Agamemnón vezetésével tehát hadba szálltak a görög föld legvitézebb királyai, hogy bosszút álljanak Pariszon és Tróján.

Készülődés a háborúra: Készülődésüket azonban váratlan események hátráltatták. Odüsszeuszt, Ithaka királyát egy jóslat figyelmeztette, hogy ha hadba vonul, húsz évig nem térhet haza, ezért őrültnek tettette magát, hogy ne kelljen elhajóznia. A „leleményes” királyt Palamédész leplezte le, így

Odüsszeusznak is csatlakoznia kellett a hadhoz.

Jóslatok

Homérosz apoteózisa (=isteni rangra emelés)

Egy másik jóslat szerint az ostromlók csak akkor vehetik be Tróját, ha Akhilleusz is köztük harcol. Akhilleusz Péleusz király és Thétisz gyermeke volt. Születésekor Thétisz azt a jóslatot kapta, hogy fiára kétféle sors vár: vagy hosszú életű lesz, de nevét elfelejti a világ, vagy fiatalon, harc közben veszti életét, de neve örökké fennmarad. Thétisz, hogy a második jóslat beteljesülését megakadályozza, a Sztüx sérthetetlenné tevő vizébe mártotta Akhilleuszt, de sarka (Achilles-ín), melynél fogva tartotta, sebezhető maradt. A hadba hívó követek érkezésének hírére Thétisz fiát leányruhába öltöztetve rejtette el Lükomédész szküroszi udvarában. De a leleményes Odüsszeusznak sikerült felfedeznie a lányok között Akhilleuszt, aki örömmel velük tartott a hadak gyülekező helyére. A hadak indulását Artemisz istennő is hátráltatta, akit Agamemnón korábban egy vadászat alkalmával megsértett. Ki kellett békíteni az istennőt, hogy az Aulisz kikötőjében állomásozó görög hajóhad elindulhasson. Artemisz Agamemnón leányának, Iphigeneiának feláldozását követelte. Agamemnón eleget tett az istennő követelésének, aki az utolsó pillanatban a leány helyére az áldozati oltárra egy szarvast helyezett, és Iphigeneiát a fellegekbe ragadta.

A csel

A görög hajóhad végre elindulhatott Trója alá. A harc változó sikerrel kilenc évig tartott. A tizedik évben Odüsszeusznak sikerült elrabolnia a trójai fellegvárból a várost védő palladiónt, Athéné istennő csodatévő szent szobrát, majd Akhilleusz legyőzte Hektórt, Trója legkitűnőbb védőjét. Végül Odüsszeusz javaslatára a görögök egy hatalmas falovat ácsoltak,

melynek belsejébe legvitézebb katonáikat rejtették. A görög sereg elvonulást színlelve hajóhadával egy közeli sziget mögött rejtőzött el. A parton hagytak egy megkötözött férfit, Szinónt, aki rávette a várból kijövő trójaiakat, hogy a hatalmas szobrot vontassák be a várba, mert az Pallasz Athénének szánt ajándék. Csak Laokoón, Apollón papja tiltakozott, Poszeidón azonban két hatalmas kígyót eresztett rá és fiaira. A tragédia meggyőzte a trójaiakat Szinón szavainak igazáról, a várba vontatták a falovat, és hatalmas ünnepséget rendeztek megmenekülésük örömére. Az éj leple alatt a görögök előbújtak a falóból, megnyitották Trója kapuit, s a visszatérő katonaság beözönlött a városba. Az ünnepi lakomától és a bortól elnehezült trójaiak nem tudtak ellenállni a túlerőnek. A város elesett, házait és palotáit feldúlták és felgyújtották. Akhilleusz, az akhájok legvitézebb harcosa már nem érhette meg a győzelmet, Apollón nyilaztatta le Parisszal éppen az egyedül sebezhető testrészén, a sarkán.

Amilyen küzdelmes és nehézségekkel teli volt az ostrom, olyan volt a hazatérés is. A hazatérő fővezért, Agamemnónt hűtlen felesége, Klütaimnésztra gyilkolta meg.

Hazatérés

Odüsszeusz húszévi bolyongás után tért haza. Eközben feleségének seregnyi kérő udvarolt,

felélték vagyona nagy részét, és csak a kérők legyőzésével sikerült Ithaka királyának rövid időre nyugalmat találnia. A trójai mondakörnek számtalan mellékszála is létezik, sőt egyes eseményeknek eltérő változatai is ismertek. Ezt a hatalmas anyagot használta fel, sűrítette a szerző a homéroszi eposzok megalkotásához.