Édes Anna elemzése,A regény lehetséges szerkezeti felosztásai,A mű értelmezési lehetőségei, A regény szereplőinek csoportosítása
Édes Anna elemzése
Az Édes Anna cselekménye: 1919. július 31-én kezdődik, és 1922 őszén fejeződik be.
Az elbeszélés tempója változik: az első fejezetekben hetek, hónapok telnek el, az utolsó fejezetben egy évet ugrunk. A tanácsköztársaság bukása utáni időszak ez, mely mind Magyarország, mind Kosztolányi magánéletében rendkívül sűrű és feszült kor. 1918-ban, az I. világháború utolsó évében, amikor ősszel kitört az őszirózsás forradalom, Kosztolányi örömmel fogadta. A kommün idején részt vett az írói di-rektóriumban, de nem azonosul teljesen az eseményekkel. 1919-ben lett öngyilkos Csáth Géza, ami mélyen megrendítette. A trianoni békediktátum (1920) szülővárosát és családját szakította el tőle. Az életrajzban említett események után fokozatosan visszavonult a közélettől. Ez a viszonylag nyugalmas időszak kedvezett a regények írásának (A rossz orvos, Néró, a véres költő, Pacsirta, Aranysárkány), amelyek közül az Édes Annában tükröződnek leginkább a korabeli történelmi események.
A regény húsz fejezetre oszlik, de szervesen hozzátartozik a fejezetek előtti szöveg, a Rituale Romanum halottas imájának részlete is, melynek két mondata a XIX. fejezetben is elhangzik Moviszter doktor tanúvallomásában.
A regény lehetséges szerkezeti felosztásai
|
a) A regény öt szerkezeti egységre osztható: I. rész 1-6. fejezet: A színhely aprólékos bemutatása (Anna csak a 6. fejezetben lép színre –késleltetés) II. rész 7-10. fejezet Anna beilleszkedése az új környezetbe III. rész11-14. fejezet Anna és Jancsi úrfi "románca" IV. rész: 15-18. fejezet A menekülési lehetőség (házasság) meghiúsulása és a katasztrófa (gyilkosság) V. rész 19-20. fejezet Ítélethozatal és befejezés |
b) A regény tartópillérekre, három legendára épül 1. fejezet legendájának szereplője egy történelmi személy, Kun Béla. 10. fejezet legendájának szereplője egy fiktív alak, a regényhős Édes Anna. 20. fejezet legendájának szereplője maga az író, Kosztolányi Dezső. |
A mű értelmezési lehetőségei:
|
Ha a szerkezeti felosztásban az a) variációt fogadjuk el, akkor Anna látszólag indokolatlan cselekede-tére keressük a választ. Miért ölte meg gazdáit? Bűnös-e vagy nem? Kosztolányi véleményét saját művéről irányadónak tekinthetjük. Így vall: "nincsen szociális következtetés, csak emberség van, csak jóság van, csak egyéni szeretet van, és a gyilkosságnál is nagyobb bűn, ha valaki embertelen, ha valaki durva, ha valaki fennhéjázó, amiért egy kés se elég megoldás," - ezzel mintegy felmenti Annát. Felmenthetjük Annát akkor is, ha azt mondjuk, hogy Moviszter képviseli az írói véleményt, és ő pe-dig kimondja, mi volt az ok: Ridegen bántak vele. Szeretet nélkül bántak vele. Szívtelenül. Ha a bíró véleményével azonosulunk - "Erre nincs mentség" - bűnösnek kell tartanunk Annát.
|
Ha viszont a b) variációt fogadjuk el, akkor inkább arra keressük a választ, hogy mi az igazság bizonyos alapvető kérdésekben, mennyire vagyunk képesek eligazodni korunkban, mennyire vagyunk ké-pesek megismerni egymást. A három legendisztikus fejezetből kiolvasható válasz kiábrándító. A három fejezet három - valós és fiktív - szereplőiről egyformán nincsenek igaz ítéleteink. Kun Béláról, Édes Annáról, az íróról az emberek - a valóságban és a regényben - mindenfélét beszélnek. A szóbeszédnek nincs jelentősége. Az igazság máshol van. Ugyanígy nem vagyunk képesek megismerni a vi-lágot sem; a történelmi szerepváltás - Ficsor és Vizy esete azt mutatja, hogy nem a helyzettől, hanem a jellemtől függ végső soron, ki hogyan viselkedik az adott szituációban. |
Van olyan értelmező is, aki azt mondja, egyértelmű erkölcsi ítélet éppúgy nincs a regényben, mint ha-tározott politikai állásfoglalás.
A regény szereplőinek csoportosítása:
|
Értékemberek |
Érdekemberek |
|
Édes Anna - arra vágyik, hogy szeresse és szeressék. Valahol mélyen él benne az ott-hon, a család utáni vágy. Szereti a munkát. Moviszter - a humánum egyetlen tudatos képviselője (Anna ösztönösen érzi ezeket az értékeket). |
Vizy: a karrier érdekli Vizyné: a tulajdon Patikárius Jancsi: az élvezetek Ficsor: a megálhetés Druma: az ellenforradalom mellé áll |
kiélezett megoldás: egy engedelmes, végtelenül türelmes cselédlányban a kisebb-nagyobb bántalom olyan gyűlöletté halmozódik, mely egyszer öntudatlan robbanásban tör ki: váratlanul megöli gazdáit;
társadalmi-politikai mondanivaló: a gyilkosság azért történik látszólag oktalanul, hogy váratlan szörnyűségűvel figyelmeztessen: a védtelen emberek helyzetére, az ellenük elkövetett társadalmi bűnök arányaira, sorsuk kilátástalanságára;
úr és szolga viszonya áll a középpontban: az író állítása szerint mindkettő számára elembertelenítő; minél tökéletesebb a cseléd, annál kegyetlenebb a gazda; mégsem „társadalmi regényt” írt: nem a társadalom által megoldandó kérdésekkel foglalkozott,
hanem humanista kérdéseket fejteget: a közömbösséget, a részvét hiányát;
tudatosan felépített szerkezet: Anna csak a VI.fejezetben lép színre, előtte gondosan megrajzolja a hátteret; bemutatja a feszültség létrejöttét, Anna lelkében (meghagyva benne a titokzatosságot); többször elodázza a feszültség kitörését. A kiszolgáltatottság bizonyítékai egyre halmozódnak, Anna egyre reménytelenebb, fásultabb; látszólag apró mozzanat indítja el szörnyű tettét: az estélyen Jancsi megcsókolja a szép Moviszternét: Anna ekkor érti meg véglegesen, hogy őt nem veszik emberszámba, csak tökéletes cselédként, engedelmes eszközként használják;
Az Édes Anna cselekménye: 1919. július 31-én kezdődik, és 1922 őszén fejeződik be.
Az elbeszélés tempója változik: az első fejezetekben hetek, hónapok telnek el, az utolsó fejezetben egy évet ugrunk. A tanácsköztársaság bukása utáni időszak ez, mely mind Magyarország, mind Kosztolányi magánéletében rendkívül sűrű és feszült kor. 1918-ban, az I. világháború utolsó évében, amikor ősszel kitört az őszirózsás forradalom, Kosztolányi örömmel fogadta. A kommün idején részt vett az írói di-rektóriumban, de nem azonosul teljesen az eseményekkel. 1919-ben lett öngyilkos Csáth Géza, ami mélyen megrendítette. A trianoni békediktátum (1920) szülővárosát és családját szakította el tőle. Az életrajzban említett események után fokozatosan visszavonult a közélettől. Ez a viszonylag nyugalmas időszak kedvezett a regények írásának (A rossz orvos, Néró, a véres költő, Pacsirta, Aranysárkány), amelyek közül az Édes Annában tükröződnek leginkább a korabeli történelmi események.
A regény húsz fejezetre oszlik, de szervesen hozzátartozik a fejezetek előtti szöveg, a Rituale Romanum halottas imájának részlete is, melynek két mondata a XIX. fejezetben is elhangzik Moviszter doktor tanúvallomásában.
A regény lehetséges szerkezeti felosztásai:
|
a) A regény öt szerkezeti egységre osztható: I. rész 1-6. fejezet: A színhely aprólékos bemutatása (Anna csak a 6. fejezetben lép színre –késleltetés) II. rész 7-10. fejezet Anna beilleszkedése az új környezetbe III. rész11-14. fejezet Anna és Jancsi úrfi "románca" IV. rész: 15-18. fejezet A menekülési lehetőség (házasság) meghiúsulása és a katasztrófa (gyilkosság) V. rész 19-20. fejezet Ítélethozatal és befejezés |
b) A regény tartópillérekre, három legendára épül 1. fejezet legendájának szereplője egy történelmi személy, Kun Béla. 10. fejezet legendájának szereplője egy fiktív alak, a regényhős Édes Anna. 20. fejezet legendájának szereplője maga az író, Kosztolányi Dezső. |
A mű értelmezési lehetőségei:
|
Ha a szerkezeti felosztásban az a) variációt fogadjuk el, akkor Anna látszólag indokolatlan cselekede-tére keressük a választ. Miért ölte meg gazdáit? Bűnös-e vagy nem? Kosztolányi véleményét saját művéről irányadónak tekinthetjük. Így vall: "nincsen szociális következtetés, csak emberség van, csak jóság van, csak egyéni szeretet van, és a gyilkosságnál is nagyobb bűn, ha valaki embertelen, ha valaki durva, ha valaki fennhéjázó, amiért egy kés se elég megoldás," - ezzel mintegy felmenti Annát. Felmenthetjük Annát akkor is, ha azt mondjuk, hogy Moviszter képviseli az írói véleményt, és ő pe-dig kimondja, mi volt az ok: Ridegen bántak vele. Szeretet nélkül bántak vele. Szívtelenül. Ha a bíró véleményével azonosulunk - "Erre nincs mentség" - bűnösnek kell tartanunk Annát.
|
Ha viszont a b) variációt fogadjuk el, akkor inkább arra keressük a választ, hogy mi az igazság bizonyos alapvető kérdésekben, mennyire vagyunk képesek eligazodni korunkban, mennyire vagyunk ké-pesek megismerni egymást. A három legendisztikus fejezetből kiolvasható válasz kiábrándító. A három fejezet három - valós és fiktív - szereplőiről egyformán nincsenek igaz ítéleteink. Kun Béláról, Édes Annáról, az íróról az emberek - a valóságban és a regényben - mindenfélét beszélnek. A szóbeszédnek nincs jelentősége. Az igazság máshol van. Ugyanígy nem vagyunk képesek megismerni a vi-lágot sem; a történelmi szerepváltás - Ficsor és Vizy esete azt mutatja, hogy nem a helyzettől, hanem a jellemtől függ végső soron, ki hogyan viselkedik az adott szituációban. |
Van olyan értelmező is, aki azt mondja, egyértelmű erkölcsi ítélet éppúgy nincs a regényben, mint ha-tározott politikai állásfoglalás.
A regény szereplőinek csoportosítása:
|
Értékemberek |
Érdekemberek |
|
Édes Anna - arra vágyik, hogy szeresse és szeressék. Valahol mélyen él benne az ott-hon, a család utáni vágy. Szereti a munkát. Moviszter - a humánum egyetlen tudatos képviselője (Anna ösztönösen érzi ezeket az értékeket). |
Vizy: a karrier érdekli Vizyné: a tulajdon Patikárius Jancsi: az élvezetek Ficsor: a megálhetés Druma: az ellenforradalom mellé áll |
kiélezett megoldás: egy engedelmes, végtelenül türelmes cselédlányban a kisebb-nagyobb bántalom olyan gyűlöletté halmozódik, mely egyszer öntudatlan robbanásban tör ki: váratlanul megöli gazdáit;
társadalmi-politikai mondanivaló: a gyilkosság azért történik látszólag oktalanul, hogy váratlan szörnyűségűvel figyelmeztessen: a védtelen emberek helyzetére, az ellenük elkövetett társadalmi bűnök arányaira, sorsuk kilátástalanságára;
úr és szolga viszonya áll a középpontban: az író állítása szerint mindkettő számára elembertelenítő; minél tökéletesebb a cseléd, annál kegyetlenebb a gazda; mégsem „társadalmi regényt” írt: nem a társadalom által megoldandó kérdésekkel foglalkozott,
hanem humanista kérdéseket fejteget: a közömbösséget, a részvét hiányát;
tudatosan felépített szerkezet: Anna csak a VI.fejezetben lép színre, előtte gondosan megrajzolja a hátteret; bemutatja a feszültség létrejöttét, Anna lelkében (meghagyva benne a titokzatosságot); többször elodázza a feszültség kitörését. A kiszolgáltatottság bizonyítékai egyre halmozódnak, Anna egyre reménytelenebb, fásultabb; látszólag apró mozzanat indítja el szörnyű tettét: az estélyen Jancsi megcsókolja a szép Moviszternét: Anna ekkor érti meg véglegesen, hogy őt nem veszik emberszámba, csak tökéletes cselédként, engedelmes eszközként használják;
