AZ EGYSÉGES NÉMET ÁLLAM SZÜLETÉSE

A középkorban a német állam közel 300 kisebb-nagyobb fejedelemségre esett szét.

Az egységes állam létrehozásának lehetséges útjai:

1.)„nagynémet egység” 1815-ben megalakult Német Szövetség 35 állama és a Habsburg Birodalom föderációs egyesülése Habsburg vezetés alatt.

2.) „kisnémet egység” a német egység Ausztria kizárásával, porosz vezetés alatt valósul meg (ebben az esetben jóval egységesebb állam jöhetett volna létre)  Otto von Bismarck (1862-től porosz miniszterelnök)

Az egység létrejöttének menete:

 1)  Schleswig-holsteini háború (1864)   

2) Porosz szövetségkötések Ausztria ellen. (1863)

3)1866: königgrätzi csata.

4) Háború a franciák ellen  (osztrákok  vereség) megalakul az Északnémet Szövetség Poroszország vezetésével. A délnémet területekért 1870-ben robban ki a francia-porosz háború  1870. szept. 02-án Sedannál legyőzik a franciákat, majd elfoglalják Párizst a poroszok  III. Napóleon megbukik, kikiáltják a köztársaságot. 1871. január 18-án a versailles-i palota tükörtermében kikiáltották a német császárságot. A franciáknak súlyos hadisarcot kell fizetni, és Elzász-Lotharingia német kézre kerül.  

A német császárság: Alkotmányos monarchia, élén a császár áll. 23 tartomány és 3 szabad város szövetsége. A törvényhozó hatalom a Birodalmi Gyűlésé. A végrehajtó hatalom feje a kancellár